Végre…vége..elmúlt ez is. Valahogy nem csípem a karácsonyt…túl tömény nekem. Egy idő után már annyira idegesítő, hogy akárhova tekerem a rádiót, vagy kapcsolom a tv-t…mindenütt andalító karácsonyi zene szól, vagy éppen piros ruhás Mikulás szuszakolja magát befelé a kéményen valamelyik csatornán. Mondjuk hozzám is jöhetne ezen az úton módon..legalább megspórolnám a kéményseprést…Na meg persze a […] Tovább

Nem tudom, hogy hova fejlődik ez a világ, de hogy nem jó irányba az már biztos. Csak elég meghallgatni, vagy megnézni a reklámokat a rádióban vagy a TV-ben. A minap is…Vasárnap leültem az asztalhoz ebédelni…már merem a husi levest, és közben gusztálom a benne főtt husit, amit a Boszi éppen akkor helyezett az asztalra…amikor megüti […] Tovább

Nem hiszem. Én pontosnak, pontos vagyok maximálisan…de nem vagyok fontos. Azt szokták mondani, hogy a pontosság az egy erény…hát akkor legalább egy erényem biztosan van. Saját hibámból még nem késtem el sohasem sehonnét. Ha kell, már fél órával ott vagyok a megbeszélt találkozó helyszíne közelében, és oda pontosan a megbeszélt időpontban érkezem. De ez így […] Tovább

Sajnos mostanában keveset olvasok. Na nem persze ez teljesen nem igaz…olvasok, csak nem úgy! Értitek ugye. Naponta több százezer mondatot, szót tanulmányozok a legkülönfélébb helyeken, vagy akár itt a gép előtt ülve. De ez nem ugyan az…mintha elővennék egy régen olvasott regényt és feleleveníteném a benne foglalt cselekményt. Hiányzik. És most magamban már meg is […] Tovább

Este fél 8 van. Kint esik az eső és meglehetősen fúj a szél. Olyan idő van amikor semmihez sincs kedve az embernek…még az íráshoz sem. Pedig írnom kell ha nem kívánok lemaradni a Boszitól. Mert ő már publikált..ép az előbb. Igaz ő állítólag VIP-es, én meg nem ugye…de ez nem is baj. Ő adta a […] Tovább

Természetesen én, a Hegylakó. Miért is? Mert lassan úgy érzem magam, mint egy jól megpakolt szatyor- tudjátok az a vászon, aminek a mozgatása felér egy kisebb teljesítmény túrával- egy bevásárló út vége felé. Már kilóg belőle a csomag répa fele..de még csak azért is pakolunk a tetejére…belefér ez még, felkiáltással és nyomkodjuk  bele ezerrel a […] Tovább

Az előző bejegyzésben elmeséltem, mitől hegylakó a Hegylakó..viszont az is hozzá tartozik az összképhez, hogy ez a Hegylakó nem egy remete! De nem ám! Egész népes kis társaság veszi őt, mármint hogy engem körül. Velem él a Boszi..ő a társam, párom, csajom, barátnőm, mentorom, múzsám stb. Kérem mindenki válassza ki a számára legmegfelelőbb jelzőt…én csak […] Tovább

Hát akkor csapjunk bele a lecsóba…Úgy is most van a szezonja! Kezdjük talán a névvel…Gondolom már kitaláltátok…hegyen lakom egy kis házikóban…papírforma szerint szőlő gazdasági épülettel vagy fordítva? Nem is tudom…A technika szerint 200 méter magasan a balti tengerhez viszonyítva. A kilátás csodálatos…mindig is szerettem a hegyeket. No nem a magasságuk miatt- mert ugye oda fel […] Tovább

Megjöttem…itt vagyok. Férfi létemre ide merészkedtem az oroszlán barlangjába. Ahogy elnézegettem a blogolók nick neveit…hát nem sok férfi lehet köztünk. Sebaj, legalább javítom az ivararányt! Az igazság az, hogy azért keveredtem ide, mert a párom is itt blogol és azt mondta, hogyha kritizálni tudom az ő írásait, -“akkor igenis tessék megmutatni, hogy mit tudsz….te FÉRFI […] Tovább